A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll.

A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport vizsgálta. Kutatásuk kiindulópontját David E. Fishernek, a Harvard professzorának egy korábbi megfigyelése adta, miszerint az ultraibolya sugárzás hatására a bőr pigmenttermelése mellett béta-endorfin - a szervezet sérülésre, stresszre adott válaszát szabályozó, fájdalomérzetet csökkentő hormonja - is felszabadul.

Az egyesült államokbeli partnerintézményeknél végzett csaknem nyolc éven át tartó kutatómunka során kiderült, milyen szerepet játszik a bőr a besugárzást követő fáradtságérzet kialakulásában. A genetikai és molekuláris vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy az ionizáló sugárzás jelentős DNS-károsodást okoz a bőrben, aminek hatására endorfin szabadul fel. Ez a felszabaduló hormon indirekt módon hat az agyra, aminek köszönhetően alakul ki a krónikus fáradtságérzet. A világ egyik legrangosabb interdiszciplináris tudományos folyóiratában, a Science Advances publikált kutatási eredmény azért jelentős, mert ezzel először nyert igazolást a bőr viselkedést befolyásoló hatása ionizáló sugárkezeléseket követően; másrészt utat nyit olyan terápiák kifejlesztése előtt, amelyek gátolják az endorfin hatását, így megelőzve a fáradtságérzetet.

A közleményben idézik Kemény Lajos Vincét, aki kiemelte: hasonló reakció megy végbe a bőrben UV-sugárzást követően is, ami magyarázatot adhat arra, hogy az emberek miért érezhetik magukat fáradtnak napozást követően. Eredményeink ismeretében a mellékhatás megelőzésére az endorfin hatását gátló gyógyszerek alkalmazása merülhet fel azokban a betegekben, akiknél sugárterápiát követően alakul ki krónikus fáradtságérzet.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlenek a HCEMM működéséhez. A szervezet célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.