Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Helsinki már véglegesítette "Fenntartható Európa, fenntartható jövő" mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását és az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul.

Mint a finn elnökség honlapján kiemelték: "a nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül."

"Meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást" - írták.

Egyebek mellett hangsúlyozták, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jogállamisági elvek tiszteletben tartásához kössék a jövőben az uniós támogatásokat.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinkibe látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.

Szimbolikus intézkedésként lemondtak az elnökség logójával ellátott szokásos ajándéktárgyak legyártásáról, és a megspórolt körülbelül 500 ezer eurót a delegációk finnországi útjai miatti extra károsanyag-kibocsátás kompenzálására fogják fordítani.

Szakértők szerint jelentős kihívás lehet a ciklus alatt az Egyesült Királyság európai uniós kilépési folyamatának rendezése és a 2021-2027-es költségvetési keret elfogadása is.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.