Az új rendelkezés többek között megtiltja azokat a fedezetlen kötéseket, amelyek esetében az eladó meg sem győződik arról, hogy a továbbadott értékpapírok rendelkezésre állnak-e. Az új szabályozás az unió egyik válasza a nemzetközi pénzügyi válságra.

Nagy többségű szavazással jóváhagyta az Európai Parlament plénuma kedden Strasbourgban az úgynevezett rövidre eladási (short) tőzsdei ügyletek, valamint a szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető származékos biztosítási csereügyletek (CDS) lebonyolítására vonatkozó uniós szabályozást. A téma EP-felelőse, a francia Pascal Canfin hangoztatta, ez az első olyan uniós jogszabály, amely segít az államadósságokkal kapcsolatos spekuláció visszafogásában. Az új rendelkezés ugyanis megtilt bizonyos CDS-kereskedési formákat, elsősorban azokat az úgynevezett fedezetlen kötéseket, amelyek esetében az eladó meg sem győződik arról, hogy a továbbadott értékpapírok rendelkezésre állnak-e.

A jogszabály előkészítésében az EU előző féléves magyar soros elnökségének is fontos szerepe volt, hiszen a tagállamok kormányai akkor állapodtak meg a szabályozás általános elveiben. Az akkor kiadott közlemény szerint cél volt az egyensúly kialakítása is a piaci túlkapási gyakorlatok korlátozása és az adósságpiaci tőkeképesség megőrzése között. Az új szabályozás az Európai Uniónak a nemzetközi pénzügyi válságra adott egyik válasza. Olyan területekről van szó, amelyek eddigi szabályozatlansága sok politikus és elemző szerint hozzájárult a piaci bizonytalanságok kialakulásához, illetve az adósságválság súlyosbodásához. Az előírások célja, hogy növekedjék az átláthatóság, és könnyebbé váljék a kockázatok felismerése az államkötvények piacán.

Növekszik az ESMA illetékessége is

A pénzügyi válság kezdete óta saját hatáskörben számos tagállam hozott már intézkedést a szóban forgó ügyletek felfüggesztésére, de az uniós szervek szerint megfelelő uniós összehangolás nélkül ezek a lépések nem eléggé hatékonyak. A most bevezetendő rendelkezéseknek köszönhetően tovább növekszik az uniós tőzsdefelügyeleti hatóság (ESMA) illetékessége is, mindenekelőtt a pénzügyi stabilitást fenyegető rendkívüli helyzetek esetén. Ez a testület is segíthet bizonyos ügyletek korlátozásában, illetve jogi nézeteltérések rendezésében, de rendkívülinek minősülő körülmények esetén még a nemzeti hatóságokat is kérheti intézkedésekre. Az új szabályozást még a tagországok kormányközi tanácsának is formálisan el kell fogadnia, de ez aligha lehet kérdéses, hiszen a két intézmény már megállapodott a tartalmáról. A hivatalos életbe lépés az EP közleménye szerint jövő ősszel várható. A keddi strasbourgi voksoláson az EP-képviselők több mint kétharmada megszavazta az új jogszabályt.