Hírek
2012. Február 23. 07:13, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrintPress
Öt tévhit a bérkompenzációról

Miközben a hazai vállalkozások jelentős része (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi becslése szerint mintegy fele) nem tudja az elvárt bérkompenzációt biztosítani alkalmazottai számára...
Az erre képes munkaadók számára is sokszor komoly fejtörést okoz a bérkompenzációval kapcsolatos kötelezettségek pontos értelmezése. Számos elterjedt tévhittel találkozhatunk, melyek közül az öt legjellemzőbbet mutatja be a BDO alábbi összegzése.
1. tévhit: Aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből
Tény: aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan nem zárja ki magát a közbeszerzésekből, hiszen ennek előfeltétele egy olyan munkaügyi ellenőrzés, melynek eredménye a kizárást megalapozó jogerős I. vagy II. fokú munkaügyi határozat. A kizárás ellen azonban még ebben az esetben is léphet a munkáltató.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény előírása alapján a munkaügyi felügyelők az idei évben indult eljárások mindegyikében kötelesek vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését is.
Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál nem teljesítették az elvárt béremelést, akkor a munkaügyi ellenőrzés során megállapító határozatot hoznak a szabálytalanságról. Ha ez jogerőre emelkedik, az adott foglalkoztató 2 évig valóban nem indulhat közbeszerzési eljáráson és meghatározott állami támogatásokban sem részesülhet.
„Ugyanakkor az ellenőrzési törvény azt is kimondja – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója -, hogy a munkáltató ilyen jogerős határozat esetén is utólagosan igazolhatja, hogy, hogy az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Ha ezt megteszi, vele szemben a fenti közbeszerzések és támogatások kapcsán kizárás nem alkalmazható.”
2. tévhit: Az elvárt béremelés teljesíthető a személyi alapbérek módosítása nélkül is
Tény: Az elvárt béremelés, vagyis a bérkompenzáció mindenképpen az érintett munkavállalók személyi alapbérének módosításával kell, hogy járjon, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyen a prémium, jutalom, jelenléti bónusz, esetleg mozgóbér nem egyenértékűek a személyi alapbér emelésével.
3. tévhit: A részmunkaidős munkavállalók kapcsán arányosítani kell az elvárt béremelést
Tény: Külön szabályok vonatkoznak a havibérben, illetve az órabérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók bérkompenzációjára. Az emelések pontos összegét – órabérben történő foglalkoztatás esetében a jogszabályban meghatározott szorzószám részmunkaidőre vonatkozó megfelelő meghatározása után – a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének második oszlopa tartalmazza, ám amennyiben a tavalyi havi részmunkaidős munkabér nem haladta meg az 59.600 forintot, az elvárt emelés mértéke egységesen 26 százalék. A bérkompenzáció kapcsán arányosítani részidős munkavállalók esetében sem kell.
4. tévhit: Ha valaki az előző évben akár csak egy napot is munkaviszonyban töltött a foglalkoztatónál, vagy kapcsolt vállalkozásainál – kötelező a bérkompenzáció.
Tény: Az elvárt béremelés teljesítése a munkáltatóra és a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.
Vagyis azon munkavállalók kapcsán, akik a tavalyi évben ugyan rendelkeztek munkaviszonnyal az érintett foglalkoztatónál vagy kapcsolt vállalkozásainál, ugyanakkor jogviszonyuk még 2011. november 1-je előtt véget ért, a foglalkoztató nem köteles a 2012-es foglalkoztatásuk során a bérkompenzációval növelt személyi alapbért alkalmazni.
5. tévhit: Munkaidőkeret alkalmazása esetén eleve kizárt a szociális hozzájárulási adó kedvezményének az igénybevétele
Tény: Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely a beosztott és teljesített órák számától függ, ugyanakkor ezen tény nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melyet ha a foglalkoztató teljesít, az adókedvezmény igénybe vehető.
Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként és egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy történhet visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról, hónapra tudja érvényesíteni, ennek munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet, figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire.
OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 25. 07:45, péntek | Belföld
Orbán Balázs: veszélyes, rázós átmeneti időszak előzheti meg az új világrend kialakulását
A miniszterelnök politikai igazgatója arra figyelmeztetett csütörtökön Tusnádfürdőn, hogy az az átmeneti időszak, ami az új világrend előtt következik, nagyon veszélyes, rázós lehet.
2025. Július 25. 07:44, péntek | Belföld
AM: komplex támogatási program segíti a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartó telepeket
2025. Július 24. 07:28, csütörtök | Belföld
Kiesett autókerék okozott többszáz négyzetméteres tüzet
Kiesett autókerék okozott balesetet és háromszáz négyzetméteren tüzet a 42-es főút Berettyóújfalu és Földes közötti szakaszán, az utat teljes szélességében lezárták - közölte a katasztrófavédelem honlapján szerda délután.
2025. Július 24. 07:27, csütörtök | Belföld
Csütörtöktől a legmagasabb fokozatú hőségriasztás lép életbe
Csütörtöktől harmadfokúra emelte és szombat éjfélig meghosszabbította a jelenlegi másodfokú hőségriasztást az ország egész területére az országos tisztifőorvos.